Szóval.... ahogy elnézem, alsó hangon három éve kudarcba fulladt az akkori újrakezdés... ami szégyenteljes, de így van. A jó hír viszont az, hogy ez alatt a három év alatt nőttem-nődögéltem, olvastam, lediplomáztam (de még folytatom) satöbbi, szóval lassan leesik a tojáshéj a fenekemről meg benő a fejem lágya is.
És most megcsinálom.
De tényleg.
Ezért is állítottam vissza ehhez a fiókhoz is a jelszavamat - fogalmam sincs, mi lehetett, ezer éve csak kukás emailcímnek használtam csatolva a jelenlegihez.
Már tizenegy oldal megvan az új verzióból, ami örvendetes, bár persze töredéke a teljesnek, és nem is ez a lényeg, hanem az, hogy végre-valahára befoltozom a sztori elefántcsorda méretű hiányosságait, sőt, a végkifejlet is összeállt a fejemben, ami persze nem hátrány.
És ha képregény nem is lesz belőle, mindenképpen képes ebooknak szánom, minden lényegi pont illusztrálva lesz, és - ha szabad ilyesmivel kérkedni - a rajztudásomnak is csak jót tettek az elmúlt évek.
Szart nem akarok kiadni a kezemből, szóval biztos időbe fog kerülni mire teljesen kiforr minden, de képzeljétek, egy panzió recepciósaként miből van a legtöbb a munkahelyemen, amikor éppen nincsenek vendégek? Hát időből! Főleg a laza 24 órás műszakokban.
Úgyhogy kívánjatok sok szerencsét, de még inkább kitartást, én meg megiszom a harmadik kávémat is, és visszamélyedek a Word bugyraiba. (Ami élmény a régi laptopomon, ami elmozdíthatatlan az asztalról, lassú is és fagy, úgyhogy mellette tableten van megnyitva a régi verzió, egy füzetbe meg felírva a lényeges változtatnivalók... de holnap már megyek vissza az albérletbe a drága Lenovómhoz az ágyamba, ott csak gyorsabb lesz!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése